A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kedvenceim. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kedvenceim. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. március 1., kedd

Egy szép kis mese, egy majdnem igazi történet

Moziban voltunk. Èn is, és ez tényleg kivételes alkalom, mivel nem szeretem a mozit. Az egyik helyi mozitól (Admiral) az ott regisztrált gyerekek minden évben köszöntő kártyát kapnak a születésnapjukra, benne egy ingyenes mozilátogatásra és egy gyerekmenüre (pattogatott kukorica+üdítő) jogosító utalvánnyal. A jegy, csak a születésnapi előtti, ill. utáni hétre érvényes, érdemes kihasználni.

Miután az Andrénak is megérkezett a küldemény, egyből megkukkeroltuk, milyen filmeket játszanak, de elcsüggedtünk, egyik se csigázta fel az érdeklődésünket. Aztán mégis, hurrá rátaláltunk egyre! Végre már nem rajzfilm ;), meg nem is amerikai hiperszuper háromdimenziós eksön, csak egy egyszerű történet, egy német film.

Der ganz grosse Traum - azaz a Nagy álom (vagy a hatalmas álom, vagy az igazán nagy álom )
A történet a futballról szól és egy tanárról, Konrad Kochról aki 1874-ben elhozta Angliából Németországba a focit. Egy rendkivül bájos történet!

1874. Németországban császár bácsi uralkodott. Az iskolákban az akkori időknek megfelelően dúlt a hazaszeretet, a dicső háborúról való zengedelem, és persze mindenek felett fegyelem.
Egy fiatal tanár Konrad Koch érkezik a Braunschweiger-i Martino-Katharineum iskolába, angol nyelvtanárként. Koch éveket töltött Angliában, kiválóan beszél angolul és délutánonként persze teázik.
Ez idő tájt Németországban akkor még sehol nem tanultak angolul. Minek? A császári csapatok előbb-utóbb úgyis leigázzák az angolokat, akikröl a gyerekek ezt tudják:
Az angolok barbárok, mert: 
- nyershúst esznek borsmenta mártással brrr!
- elveszik a többi ország négerét!
- és nő náluk a császár!

Konrad Koch más mint az akkori tanárok. Az egyetlen, aki még mosolyogni is tud, ami fel is tűnik a gyerekeknek.
"Die Schüler sind verwirrt. So einen Lehrer haben sie hier noch nie gesehen. „Lächelt der etwa?“, fragt ein Junge. „Vielleicht eine Kriegsverletzung“, antwortet sein Sitznachbar."

A gyerekek össze vannak keveredve. Egy ilyen tanárt még soha nem láttak. "Csak nem mosolyog?" - kérdezi az egyik fiú. "Talán egy háborús sérülés" - feleli a padszomszédja.


Az alábbi filmrészletben többek között láthatóak és hallhatóak fenti kijelentések, Koch első találkozása az osztállyal.

A nemes, illetve gazdag családból származó fiúkon kivül van egy kis proletárgyerek is az osztályban (egy édes kis pofa), akinek az élete a történet elején még elég nehéz. A többiek megpróbálják kiutálni. Koch megismerteti a focival az osztályt, amibe természetesen a gyerekek beleszeretnek. A focival nemcsak az angol nyelv ismerete érkezik, hanem gondolatok reformálódnak a srácok fejében. A fairplay, a teamspirit életre kell! 
A focit az iskolában természetesen betiltják, Kochnak mennie kell ..... nem mondok mást. Meg kell nézni a filmet! 

Hogy miért majdnem igazi a történet? Mert valódi adatokon alapul, valóban részben az igazi Konrad Kochnak köszönhető a németországi futball megteremtése, de nem egészen a filmbeli történet alapján. A film  szabad fantáziszárnyalása a történet írójának, amire csak azt tudom mondani, hogy hála neki! Egy édes kis történet, régen nem élveztem ennyire mozit!
Psszt! Es bőgtem is rajta! 
Szívből ajánlom!
kép: www.spielfilm.de

2011. február 18., péntek

Mire jó a PageMaker?

Ahogy már írtam, a profik már nem használják, csak én. :) (Az InDesign mindent vitt. De nálam még nem. :) )

Az alábbiakban három születésnapi meghívó. Mindhárom PageMakerral született. Az utolsó kettőhöz annyit, hogy a "keki"-lila volt az André ötlete, de meggyőztem, hogy a lila túl lányos, változtassunk a színeken. Ìgy lett belőle narancssárga, ami szintén lányos, de legalább az én kedvencem. :) 

Szerintem a képeken jól látszik, hogy mennyi mindent lehet vele buherni. A háttérszínektől kezdve .... nem írom tovább, mert hosszú a lista és unalmas lenne. :)

2011. február 17., csütörtök

Dehogy bonyolult!

Az előzőekkel kapcsolatosan. Tényleg nem bonyolult ez az egész, csak első hallásra tűnhet kicsit annak.
Akkor válasszuk ketté a témát!
Egyszer legyen a Photoshop, ami egy szuper kis program. A segítségével a fotókat lehet gatyába rázni, feljavítani, módosítani, egymásra pakolni, feliratozni. A blogom headerjét is azzal csináltam, 3 képet fektettem egymásra, persze a méretüket és a fekvésüket is módosítva. Az alapképre rápakolt képeknek adtam egy kis árnyékot és fehér keretet.

Aztán a másikkal, a kiadványszerkesztőnek is becézett PageMakerral, vagy InDesignnel pedig magukat a doksikat hozzuk létre. Háttérszín, hasábtördelés, úgy képzeljétek el, mint egy újság, prospektus megszerkesztését.

De vissza a Photoshopra. A "Müttyögéseim" bejegyzésben feltettem már egy példát, ide akkor most újra beszúrom. Mert mire van szükségünk az ingatlanos szakmában? Ha csak a vállalkozásunk egyik ágát, a klasszikus közvetítést nézzük, akkor ugyebár ott vannak a lakások/házak/telkek, amiket szeretnénk eladni. Róluk készülnek felvételek és ezekhez tartoznak továbbá helyszínrajzok, valamint a házas ingatlanok esetén az alaprajzok. Na és ez nem mindegy, hogy hogyan mutatnak. Még a legszebb ingatlanról is lehet szar képet csinálni, nem is kell hozzá különösebb tehetség. :) Fotózásból sajnos nem rendelkezem ismeretekkel, a gépem se túl jó, ezért a képek készítésekor marad csak a megérzés, a szemem, az izlés és a végén a Photoshop. :) 

Ugyanezzel a programmal természetesen nemcsak fényképeket, hanem minden más dokumentumot is meg tudok gyurmázni. Csak annyi a lényeg, hogy a PS számára érthető legyen a formátuma, tehát pl. jpg, tiff, pdf, png.

Ha van egy régi, igen randa, összemaszatolt, összefirkált pecsétes alaprajzod, azt nem igazán nyerő. Sokan nem tudnak vele mit kezdeni, de én az életben nem adnék ki egy ilyen munkát a kezemből! A rajzot beszkenelem és a programmal a foltokat kiradírozom. Továbbá áthúzom újra a vonalakat és szinekkel kitöltöm a felületeket. Ìgy egyrészt barátságosabb lesz a külseje, másrészt gusztusosabb. 
Elmondanám, hogy erre már ipar is alapult! Léteznek oldalak, ahol némi money ellenében a feltöltött alaprajzokat lehet kozmetikázni. Bár nem tudom, hogy a felesleges firkákat hogyan tüntetik el róla, mert nem próbáltam egyet se, de nem is fogok, meg tudom oldani házilag. ;) 
A jó minőségű alaprajzokkal nincs gond, lehet színezni, de a régieknél, amiket már többször fénymásoltak, faxoltak, ott már nem mindig folytonosak a vonalak, azoknak még sok mindenre szükségük van. 

Az alábbi képen (már voltak) egy iroda alaprajza szerepel. Az irodát mi szerettük volna kivenni és a cél csak az volt, hogy elkülönüljenek a helyiségek, hogy tervezni tudjuk, mi és hova férne be.  
Az egyik képen az eredeti átfaxolt, leevett, lekávézott alaprajz, a másikon a letisztázott változata. Hogy melyik-melyik, nem árulom el. :)


Természetesen nemcsak erre használom a Photoshopot. A privát felvételeimhez is jól jön, hiszen egy belógó lófej, egy zavaró kuka, vagy pattanás eltüntetésére is kiváló!
A PS-el letörlöm az arcokon csillogó izzadságot, fehérítem a fogakat, és szüntetem meg a szemek pirosát. Alkalomadtán szelek is le falatokat a túl kövér karokból, sonkákból. :)

A PS-el szoktam jönni akkor is, amikor valaki valamilyen lehetetlenséget kér tőlem, mint például főzzek ezt, vagy süssek azt. :) Azt szoktam mondani, hogy ilyet ne kérjetek tőlem, nem fog menni, de Photoshoppal megcsinálom! Olyan filésteaket rittyentek, fóliás krumpkival a képernyőre, hogy ihajj!  :))

2011. február 14., hétfő

A kis Lieblingem: Julian Schieber

Majd elfogom azt is mesélni, hogyan történhet meg az, hogy valaki, akit egyáltalán nem érdekel a foci, sőt idegesítőnek, és végtelen primitív dolognak tartja, egyszercsak kivetkőzzön magából és 180°-os fordulattal focifüggővé váljon, jó? Első kézből valók az információim, magamtól, magamnak. :)
A hogyan lettem focifan történetem ismerete nélkül (mondom, majd jön), csapjunk bele a közepébe. 
In medias res : imádom a focit!
Többször írtam a Nürnberg-i fociklubbról, az 1FCN-ről. Hát igen, velük kezdődött az egész és nagyon úgy tűnik, hogy számomra velük is zárul a labdarúgás. Hozzájuk nőttem.
Valami lehet ebben a mondásban hogy: "einmal Clubberer immer Clubberer", szóval aki egyszer Clubbererré vált, az örökké az is marad. Mi az a Clubberer? Hát Clubbfan. És nem valamelyik Clubbé, hanem a nürnbergi futballklubbé. 
kép : www.stuttgarter-zeitung.de
 
Az idei évadban játszik a Clubbnál  egy páratlan kis tehetség, egy ránézésre is végtelenül normális, komoly fiú, Julian Schieber, aki ráadásul nekem még tetszik is! :)

El nem tudtam volna képzelni, hogy ennyire megkedveljek valakit - főleg nem egy focistát! :) -, azt hittem ezek az évek már elmúltak. :) 
Na ja, ha jobban belegondolok, itt van ez a James Hunter is ..... szóval nincs gond. Maradtam amilyen voltam, határtalanul tudok lelkesedni mindenért ami nekem tetszik, örömet okoz.  
Kétségkívűl a zene vezeti nálam a listát de mostanra felzárkózott Hunter bácsi mögé a kis Lieblingem, Julian Schieber. 

Julian igazándiból a Stuttgart-i futballcsapat, a VfB játékosa, akit erre a szezonra a Nürnbergnek kikölcsönöztek. A kölcsönjátékosokkal való lyuktömögetés nemcsak az 1FCN sajátja, mások is rákényszerülnek. Az oka prózai, mindig csak az a piszok pénz. Vannak csapatok a német Bundesligában, amelyekben olyan sztárok játszanak, akik a pénztől szinte már futni se bírnak :), de mégsem viszik előbbre a csapatukat. Ha egy csapat nem tud csapatként működni, ott a világklasszisok se tudnak segíteni.
A sztárjátékosokat felvonultató,  (bár elsősorban a lényeg, hogy őket megfizetni tudó :) nagy klubbok mellett működnek alacsony büdzsével rendelkező "szegényebbek" is, mint például az 1FCN. Egészen egyszerűen nincs rá lehetőségük, hogy milliókért csodacsatárokat vásároljanak. A játékosokat a saját utánpótlásból szerzik (bár a tehetség ilyenkor sajnos nem párosul bundesligás tapasztalattal), illetve kölcsönöznek. A Clubbnál jelenleg több kölcsönjátékos is játszik. Azt hiszem 3, vagy 4.  Egy biztos, Julian mellett a másik állandó tag, úgy értem szinte az összes meccsen játszó fiatal reménység: Mehmet Ekici, akit a Bayern München kölcsönzött ki. Ezeknek a tehetséges fiataloknak is megéri inkább máshol játszaniuk, mint az anyaklubnál a padon üldögélni. Nem tudom, hogy mikor játszhatna a tehetséges Ekici  (kicsi Ekicsi :) egy Roberyvel (azaz Robben-nel és Ribery-vel :))) teletűzdelt Bayernban. 

Schieber Julian különben a Stuttgart saját utánpótlásából való, aki feljutott a szamárlétrán és elérte a nagycsapatot. De erre a srácra ippen nem volt szükség a egyesületénél, a komoly pénzekért beszerzett sztárok között igazán nem jöhetett szóba. :) (pl:  Pavel Pogrebnyák, és megemlíteném a magyar Hajnal Tamást akit a Dortmuntól csábítottak a Nokedli zabálókhoz. Mi ez a baromság? A svábokat a tipikus ételük, a Spätzle, azaz nokedli után Spläzlefressereknek nevezik a német szlengben. )
Nem vették észre a kimagasló tehetségét, vagy egyszerűen tényleg csak a sokadik lehetett volna a nagy nevek mellett, így kölcsönbe adták az 1FCN-nek. A srác a Nürnbergnél eltöltött időszak alatt aztán fantasztikus teljesítményt nyújtott. A kezdőcsapat stabil játékosai közé tartozik, méltán élvezi a sportvezetés bizalmát. 

A Stuttgart pedig egyre rosszabbul áll. Az elmúlt 6 hónap alatt a harmadik edzővel próbálják menteni ami még esetleg menthető. A csapatot a kiesés fenyegeti az első ligából.

Aztán elérkezett a múlt hét. Szombaton meccset játszott egymás ellen az 1FCN és a VfB Stuttgart. Julian Schieber a Nürnberg mezében és képviseletében a "saját" egyesülete ellen.
Már az elején megmodta, hogy ha gólt rúgna, nem fog neki ovációval örülni.
Julian Schieber, és az egész 1FCN remekelt. Valami eszméletlen szép futballt játszottak ezek a fiúk, akik lehet, hogy nem a legkimagaslóbb sportcsillagok, de a szívükkel és a lelkesedésükkel nagyobbakká válnak bármelyik szupersztárnál. Ezért is jó Clubberernek lenni, ennél a csapatnál még ég a láng. 

Julian Schieberrel természetesen megtörtént az, amitől egy hangyányit tartott. Természesesen gólt rúgott. Pontosabban fejesgólt.  
A labdát a többi nézővel együtt egyértelműen bent láttuk a hálóban, fel is ugrottunk hiánytalanul, kezeket fel, és hurrráztunk és boldogan kiabáltuk, hogy góóóóól, de látva Julian Schieber kámpicsorodott arcát, bizonytalanokká váltunk, kezeket le és értetlenkedve pillogtunk, hogy mivan? Mégsem? Pedig úgy nézett ki. Aztán pár másodperc alatt tiszta lett a kép. Ehhez viszont látni kellett, a többi játékos örömtől sugárzó és éljenző arcát. Valóban góóól volt, csak Julian ennek nem örült. Tekintettel volt a Stuttgartiakra. Viselkedett. Hát nem aranyos?
Annyira, de annyira édes volt, ahogy a gólja után csak feküdt mind egy jólakott napközis és nézett körbe-karikába, a szemében mérhetetlen szomorúsággal.

A videón 1:04-nél indul az akció. Tényleg érdemes megnézni ezt a szomorúságot, minden benne van. :)  

Szinte lehet olvasni a gondolataiban:
Pff, ezt jól megcsináltam...
Ùr isten, lehet, hogy pont én és pont ezzel a góllal rúgtam be a csapatot és vele saját magamat a második ligába?!
A fene vigyel el, de tudnék örülni ennek a gólnak, de nem tehetem, hiszen a Stuttgart is a csapatom!

 
Thimothy Chandlert is gólhoz segítette egy fantasztikus gólpasszal. Mind a két esetben a Stuttgart egyik sztárja, Serdar Tasci volt az ellenfele.A "Zweikampf"-ot azaz két játékos, a labda megszerzéséért folytatott közelharcát a sportriporter az egyik akciónál valami hasonlóval jellemezte.  Csata Schieber és Tasci között .... de végül is milyen harc?? Nincs itt semmi! :)))))  Mert mi is történt? Schieber éppen rohant a labdával, amit az előbb említett Tasci  megpróbált elvenni. Schiebernek ez a "sztár" egyáltalán nem jelent akadályt, simán elment mellette, megkerülte, még arra is volt ideje, hogy feltérképezze a játékostársai helyzetét, körülnézett, és pontosan az érkező Chandler elé rúgta a labdát, aki aztán góóóóól!!! :))) 1:3!!!
A videón kb. 2:05-nél indul az akció, érdemes megnézni. Szuper!

Bruno Labbadia-nak, a Stuttgart edzőjének szemében észrevehetőek voltak a könnycseppek. Van egy csapata amelyik bűn rosszul játszik és egy fantasztikus fiatal tehetsége, aki meg iszonyúan jól. Csak momentán ellenük.:)  

Megy ugyebár a tervezgetés, a Nürnberg szeretné megtartani Juliant (hát még én! :), de a Stuttgart már jelezte, hogy nyáron vissza kell neki térnie. De mi van akkor, ha Julian szerződése a VfB-vel csak az első ligára szól?! Nem tudni. Àllítólag a második ligára is érvényes, így csak reménykedhetünk, hogy a Stuttgart tekintettel lesz a srác fantasztikus tudására és egyben arra, hogy azt a Bundesliga első osztályában kamatoztathassa.

Szeretem ezt a kis Julian Schiebert. :)
Es még sokáig itt szeretném szeretni Nürnbergben!

2011. január 23., vasárnap

Stieg Larsson - végre!!!!

Mielőtt bármivel is továbbmennék, hama egy fontos hír! 
 
Ma este 22:00 -kor kezdik a német ZDF-en adni az én jelenlegi námbör vánom,  
Stieg Larsson Millenium Trilógájának első részét. 

Összesen 6 részre osztották fel a mozifilmet, amit persze én nem láttam. Nem láttam, mert egyrészt nem szeretek moziba járni, másrészt kb. csak 1 hétig vetítették tavaly a filmet és a kezdési időpont olyan este tíz körül volt. Hát nem! Ezek az idők már elmúltak, ilyen későn már nem vagyok hajlandó egy szűk székben, x órán keresztül, felállás, elfekvés, betakarózás, párnicsku és pisilés nélkül ücsörögni. 
De végre jön a tévében is!! Hat egymást követő vasárnap adják a filmsorozatot. Korhatár: 16 ami érthető, mivel kemény történet, de nekem mégis rettenetesen emberi.
A trilógia első könyvét véletlenül vettem meg egyszer Magyarországon, szimplán megtetszett a borítója. Az, hogy az írója svéd,  az főleg szimpatikus volt, mert nagyon szeretem a svéd krimiket. Aztán megtörtént, elolvastam. Már az elején oda és vissza voltam a történettől, Stieg Larsson stílusától, lebilincselő!
Tavaly decemberig kellett várnom arra a bizonyos csomagra Magyarországról (lásd cica nadrág ;) ) , amelyben a két további kötet is végre megérkezett! 

A magyar trilógia címei:
1. A tetovált lány 
2.  A lány aki a tűzzel játszik
3. A kártyavár összedől


A német címek teljesen mások, nem az eredeti svéd címek fordításai.
1. Verblendung
2. Verdammnis 
3. Vergebung

Az egyik legnagyobb könyvüzlet, a Hugendubel belvárosi üzletében fotóztam le a bestsellerek között is bestsellerként kiállított trilógiát, 39,99 euróert. 
Az író, Stieg Larrson nagyon fiatalon, 50 évesen halt meg. Sajnos nem érhette meg a trilógiájának első  kiadását se.  
Egy nagyon szépen összeszedett cikket találtam róla az indexen Valuska Lászlótól, érdemes elolvasni! 

Természetesen 22:00 órai kezdettel nekem már nem adnak filmet a tévében se, de a videjjó már beizzítva! Alig várom a holnap estét, hogy megnézhessük! 
A könyvet pedig minden krimikedvelőnek szívből ajánlom!

2010. december 1., szerda

Az előbbi zenekar újra: STS - Medley 2003

Ùjra bizony, mert jók! Még egy számot szerettem volna mutatni az STS-től, de ez a ?&%!" (csúnya szavak helyett használom) youtube szinte már mindent eltávolított, letiltott .... csak ezt a medleyt találtam, érdemes belenézni. Két nagysikerű számukkal kedződik és pontban a 2, 37 percnél kezdődik az a nóta, amit imádok, amit meg akartam mutatni. Szerintem sokan ismerik, ha máshonnan nem akkor valamilyen sörfesztiválról, ott ez a nóta kötelező. :) Fürstenfeld a szám címe és egy örök darab. Ezt is sokat énekeltük, mert az tudni kell, ha már Fürstenfeldig eljutottunk, akkor már minden rendben. Onnan már csak egy ugrás a határ ... és Magyarország!!! :))
 
Szóval mjuzik: ich will hoam nach Fürstenfeld / haza akarok menni Fürstenfeldre! :) 

Szomszédok

Másnak is van gondja a nem normális szomszédokkal ezt tiszta sor! Már dal is született róla, és ez a nóta az előadójával egyetemben (az osztrák STS)  az egyik nagy-nagy kedvencem. 
A legjobb benne a refrén, amit haj de sokszor mi is (ti is) ordítva énekelhetnénk:
Miért nem lehet nekem egy tök normális szomszédom,
Èdes istenem ne büntess így engem! :))
Warum krieg i net eienen ganz normalen Nachbarn
Mein Gott, straf mich net so!
 a videó beágyazása le van tiltva, ezért a lejátszáshoz klikkeljetek az alábbi linkre: 

2010. november 23., kedd

Sietek vissza, addig is egy jó kis zene!

A szám címe: Jerry Jackson: Tell Her Johnny Said Goodbye, amin azért jót vigyorogtam, mivel elképzeltem magyarul: Mommeg neki, hogy a Jani azt üzeni pá! :))

 

2010. november 6., szombat

Az egyik kedvencem aus Wien: Wolfgang Ambros

I red und red, i versuch zu erklärn.
I bin schon ganz hasrig, mir fallt nix mehr ein
wos soll jetzt werdn?
Egal was i sag, es is alles ned woa,
du glaubst ma ka Wuat, du siehst es ned ein,
und mir is zum rean.
I bin offn und ehrlich, wie seltn zuvua,
i sog, was i denk, oba du bist so stur,
i bin boid so weit, dass i nimmermehr was, was i tua.

Du verstehst mi ned, du verstehst mi ned,
mir kummt sogoa vua, du huachst goa ned zua.
Du schaust nur bled, ja du schaust nur bled
und sagst immer, unsere Liebe vergeht,
des begreif i ned, des begreif i ned,
des kann doch ned sein, des geht ma ned ein,
des kann doch ned sein, dass es immer so weitergeht.

Unser tägliches Spiel, es fangt an in da Fruah,
gestern woas spät, wo woast denn so lang?
Do hab i scho gnua.
I huach goa ned hin, es ist sinnlos wozu?
Du gibst ned nach, du suachst nach an Grund,
geh gib doch a Ruah.
Wenn i ab und zu tua, wos i momentan wü,
dann wirfst ma glei vua, i verletz dein Gefühl,
i sag besser nix, i was nur sovü.

Du verstehst mi ned, du verstehst mi ned,
mir kummt sogoa vua, du huachst goa ned zua.
Du schaust nur bled, ja du schaust nur bled
und sagst immer, unsere Liebe vergeht,
des begreif i ned, des begreif i ned,
des kann doch ned sein, des geht ma ned ein,
des kann doch ned sein, dass es immer so weitergeht.

/Wolferl egy life felvételen ugyan ezzel a számmal: http://www.youtube.com/watch?v=NiQCGwbjx9E /

2010. augusztus 27., péntek

A kedvencem - még mindig James Hunter ;) -

Lehet, hogy ez a szám már volt de, nem baj! Nem tudom megunni, egyszerűen rajongok Vadász Jani zenéjéért. Sajnos Magyarországon egyáltalán nem ismert, nem játszanak tőle még egy nyamvadt Carinát se. :(
Nagy kár! 
Ìme a  The Hard Way c. száma, a The Hard Way c.albumáról. A felvétel egy koncertjén készült. Dzsémsz mindig ilyen jókedvű és mindig ilyen gyorsan beszél angolul, én sajnos nem értem. :( Bár egy nagyon kedves, angliában élő ismerősöm /Perecke ;) / szerint, egyáltalán nem gyors a Jani beszéde, ő ért mindent. 
Èn is szeretném érteni a poénjait!! Segítsen valaki! Englischileg még nagyon messze járok az elfogadható szinttől. Akár amerikai, akár a colchesteri angol, ha a James Hunter beszéli, nem bírom követni. :)

2010. augusztus 12., csütörtök

A kedvenc zenéim közül..

Nagyon-nagyon sok olyan régi zene van, amiket az utóbbi időben szinte már sehol se játszanak. A Rádió Wien nekem pont egy ilyen hiánypotló rádió.    Akit érdekel, annak itt a link az online adáshoz, klikk!

Ma játszották egy nagy kedvencemet:
Jerry Jackson - Tell Her Johnny Said Goodbye

2010. augusztus 6., péntek

Mjuzik

Mégpedig egy isteni szám Johann „Hans“ Hölzel -től. Ki ő? Hát ő volt a Falco. Az anyukája nagyon szerette az ő kis Hansl-káját, aki a fantasztikus karrier csúcsán is csak a kisfia a "Burli"-kája maradt. Akármilyen interjút készítettek vele, ő csak Hansista, soha nem hívta az édes kisfiát Falco-nak. :) Teljesen megértem a nénit, bár azt nagyon is el tudom képzelni, hogy a Burlit esetleg zavarta a névhasználat. :) 
Falco zenéje véleményem szerint bőven megelőzte a korát. Zseniálisakat alkotott, akkor is ha nem mindegyik nótájáért lépek. Egy őt ismerő barátunk szerint arrogáns, unszimpatikus ember volt, de állati nagy művész.
Ahogy mondtam, Falco nem minden számát szeretem. Van amelyiket már túl sokszor hallottam és van olyan is, ami idegesít. A mostani ajánlatom egy olyan száma, amit még a halála előtt vettek fel vele a stúdióban. Én ezt a számát nagyon szeretem. Egyesek szerint ez a Jeanny trilógia 3. befejező része, mások szerint ez baromság, csak belamagyarázták a Jeannyt, mert így talán több pénzt lehet lehúzni róla. Egy biztos, Hansl sajnos már nem tud róla nyilatkozni.
Falco - The Spirit Never Dies

2010. augusztus 5., csütörtök

Mjuzik

Annyit írtam és még mindig annyi, de annyi mesélnivalóm van!
Ezért most egy kis lazítás. ZENE!!! A zene nagyon fontos, nélküle nem is tudnék élni.
Ez a szám régi, 1984-es (akkor érettségiztem ;) )

énekel: Klaus Lage - 1000 und 1 Nacht

Szerintem nagyon bájos a történet. A hapi (az énekes) egy kicsit fura a történethez, de tényleg nem szabad elfelejteni, hogy 1984-ben járunk. :)

Du wolltest Dir bloß den Abend vertreiben,
und nicht grad' allein geh'n und riefst bei mir an.
Wir waren nur Freunde und wollten's auch bleiben,
ich dacht' nicht im Traum, daß was passieren kann.

Ich weiß nicht, wie ewig wir zwei uns schon kennen.
Deine Eltern sind mit meinen damals kegeln gefahr'n,
wir blieben zu Haus, Du schliefst ein vorm Fernsehn
wir war'n wie Geschwister in all' den Jahr'n.

Tausendmal berührt
tausendmal is nichts passiert.
Tausend und eine Nacht
und es hat Zoom gemacht.

Erinnerst Du Dich, wir hab'n Indianer gespielt.
Und uns an Fasching in die Büsche versteckt.
Was war eigentlich los, wir hab'n nie was gefühlt
so eng nebeneinander und doch garnichts gescheckt.

War alles ganz logisch, wir kennen uns zu lange,
als daß aus uns noch mal irgendwas wird,
ich wusst' wie Dein Haar riecht und die silberne Spange
hatt' ich doch schon tausendmal beim Tanzen berührt.

Tausendmal berührt
tausendmal is nichts passiert.
Tausend und eine Nacht
und es hat Zoom gemacht.

Oh, wie viele Nächte wusst' ich nicht was mir gefehlt hat.
Wär' nie d'rauf gekommen, denn das warst ja Du,
und wenn ich Dir oft von meinen Problemen erzählt hab',
hätt' ich nie geahnt, Du warst der Schlüssel dazu.

Doch so aufgewühlt hab' ich Dich nie geseh'n,
Du liegst neben mir, und ich schäm mich fast dabei,
was war bloß passiert, wir wollten tanzen gehen,
alles war so vertraut und jetzt ist alles neu.

Tausendmal berührt
tausendmal is nichts passiert.
Tausend und eine Nacht
und es hat Zoom gemacht.

Tausendmal berührt
tausendmal is nichts passiert.
Tausend und eine Nacht

2010. augusztus 2., hétfő

Az élet mint egy álom ... The Crew Cuts

Azt mondja a muci, hogy úúú anyu, ez a kép a lábadról nem valami szép. :) Az hát! Ronda és vörösbe játszó dagadt. De igaza van, szóval az előző kevésbé esztétikus fotó ellenpontozására, most itt egy kellemes zene!
Ez az aktuális kedvencünk, annak ellenére, hogy elég régi. :)

Sh Boom Sh Boom ( Life Could Be A Dream ) by The Crew Cuts


LYRICS:

Hey nonny ding dong, alang alang alang
Boom ba-doh, ba-doo ba-doodle-ay

Oh, life could be a dream (sh-boom)
If I could take you up in paradise up above (sh-boom)
If you would tell me I'm the only one that you love
Life could be a dream sweetheart
(Hello hello again, sh-boom and hopin' we'll meet again)

Oh, life could be a dream (sh-boom)
If only all my precious plans would come true (sh-boom)
If you would let me spend my whole life lovin' you
Life could be a dream sweetheart

Now every time I look at you
Something is on my mind (dat-dat-dat-dat-dat-duh)
If you do what I want you to
Baby, we'd be so fine

Oh, life could be a dream (sh-boom)
If I could take you up in paradise up above (sh-boom)
If you would tell me I'm the only one that you love
Life could be a dream sweetheart

Sh-boom sh-boom Ya-da-da Da-da-da Da-da-da Da
Sh-boom sh-boom Ya-da-da Da-da-da Da-da-da Da
Sh-boom sh-boom Ya-da-da Da-da-da Da-da-da Da, sh-boom

Sh-boom sh-boom Ya-da-da Da-da-da Da-da-da Da
Sh-boom sh-boom Ya-da-da Da-da-da Da-da-da Da
Sh-boom sh-boom Ya-da-da Da-da-da Da-da-da Da, sh-boom

Every time I look at you
Somethin' is on my mind
If you do what I want you to
Baby, we'd be so fine

Life could be a dream
If I could take you up in paradise up above
If you would tell me I'm the only one that you love
Life could be a dream sweetheart

(Hello hello again, sh-boom and hopin' we'll meet again) boom sh-boom
Hey nonny ding dong, alang alang alang (sh-boom)
Ba-doh, ba-doo ba-doodle-ay
Life could be a dream
Life could be a dream, sweetheart

Life could be a dream
If only all my precious plans would come true
If you would let me spend my whole life loving you
Life could be a dream sweetheart

(dee-oody-ooh, sh-boom, sh-boom)
(dee-oody-ooh, sh-boom, sh-boom)
(dee-oody-ooh, sh-boom, sh-boom)
Sweetheart!!

2010. július 20., kedd

Kirázom a hócipellőm :)

Jupiii, kezdek alakulni!  :) Mesélek ígérem, de addig is egy zene - mert jó kedvem van! -  egy régi kedvencemtől. Lehet vigyorogni, márpedig Wolfgang Petry-t 10 évvel ezelőtt tényleg imádtam.
Mi? Hogy trallala zene?! Az!! :))) Sőt schmuuuzi is, szóval kicsit olyan összebújos is, de egy biztos, hangulatot teremt! Viszont egyet már most kijelentek. Nem nálam láttátok a Wolfgang Petry felvételeket, úgyis le fogom tagadni!! :)))

Egyik, "nem a blogomra kitett" nóta a:  
Du bist ein Wunder (Te egy csoda vagy) egy 1993-as felvételen. Ekkor még bőven én is dúdoltam, de pszt! Mondom le fogom tagadni! :)

Ezt is nagyon imádtam (szintén le fogom tagadni) 
Ganz oder gar nicht (mindent vagy semmit) 
(original: Ten o´clock postman)


2010. június 5., szombat

Bicikli és James Hunter :)

Sietek vissza mesélni, de mivel 1 napja kitört nálunk a nyár, mást nem csinálunk, csak biciklizünk. Fantasztikus dolog ez a bicici, de isten bizony csak ilyenkor tudom élvezni, amikor mosolyog a nap is! D-vitamin gyerünk! :))
Addig is a kedvencem egyik régi nótája:

James Hunter akit ekkor még Howlin Wilf-nek neveztek :)  és a the Vee Jays: Summertime

2010. április 7., szerda

Mielőtt folytatnám a Schatzis történetet ...

Régen volt már itt zene, ez pedig súlyos hiba, hiszen zene nélkül élni nem lehet! Ezért most egy régi kedvencem az 50-es (még szép!!) évekből:
Wade Flemons - I'll Come Runnin'