Reiki - és egy találkozó Győrben

Sajnos nélkülem.  :-(

Május 17! Ez egy fontos dátum. Sokunkra egy nagyszerű találkozás vár. Nagyon nagy bánatomra, személyesen nem fogok tudni jelenlenni. Szivből sajnálom. Nekem a reiki és István rengetegett adott. Ès ad azóta is.

Reiki ..... most már végigmondom

1994-ben kaptam meg az első beavatást, aztán fél évvel később elvégeztem egy ismétlőt, amivel szerintem egy nagyon kisszámú csoporthoz tartozom. :) A többség a Reiki 1 után alig várja a Reiki 2-őt, azaz a második beavatást, én meg azt mondtam, hogy nekem ehhez idő kell. Szeretnék rá megérni és lehet hülyén hangzik, de méltó lenni rá. Kétségeim voltak magammal, mivel ez idő tájt buliztunk is rendesen :)), cigiztem is, mert az olyan nagylányos, úgy gondoltam, hogy az életvitelem (pedig de jóóó volt, istenem!! :))) nem harmónikázik ehhez a komoly dologhoz, hiteltelen lenne, ha mondjuk két, három .... wiskykólával és cigarettával a kezemben magyaráznám másoknak, hogy micsoda klassz dolog ez a Reiki! Pedig ez volt a helyzet. A Reiki egy csoda.

Hasonló gondolatokkal küzdve megállapítottam, hogy mégiscsak menni fog, hiszen az már nagyon jó jel, hogy egyáltalán ilyeneken problémázok. :) István elfogadta az ismétlős jelentkezésemet, de annyit mondott, hogy nekem már a kettesen lenne a helyem. Nem tudom, én úgy éreztem még korai lenne.

1995-ben aztán végre Reiki 2!! Akkor már tudtam, hogy ez most már teljesen az enyém. :) 

By the way, nagyon ki vagyok éhezve egy újabb reikis találkozóra, úgy érzem, hogy az életem jelenlegi teljesen reménytelen szakaszában (jó, javítok, reménytelennek tűnt, de összeszedtem magam és már látom a megoldásokat :)) itt nagyon sokat kapnék. 

A Reiki alázatra is tanít azzal, hogy odafigyelünk a másikra, elfogadjuk a másikat. Emberek nagyon közel kerülnek egymáshoz. Természetesen mindenkit nem lehet szeretni, sőt  ...... ajajajaj de kekec is tudok lenni, sajnos nagyon tudok utálni olyanokat akik engem megbántottak... :(, de azon kell igyekeznünk, hogy megtanuljuk akceptálni a másikat! Nekem ezen a területen komoly nehézségeim vannak, másokhoz képest évekre, ha nem karmákra vagyok lemaradva. :)))) 

Istvánnak sok könyve jelent meg eddig. A weboldalán lehet közöttük is mazsolázni. http://www.reikikun.hu

Ez volt az első.

Ez pedig a második: 

Figyelmetekbe ajánlom az oldalán levő összes információt. Az írásokat is. :) A fényképek között felfedeztem egy-két nagyon kedves régi ismerőst. A volt főnököm és Márta a felesége mind a régi, mind az új képeken látható ...... ez sem véletlen. :)
Mindenkinek akit érdekel a téma, szeretne közelebbről megismerkedni a reikivel, Istvánt ajánlom.

Teszem mindezt őszinte meggyőződéssel,
szeretettel,

Reikis öleléssel.

Tovább a Reiki útján

A reiki 1-el elindultam egy olyan úton, amiről már tudom, hogy az én utam. Csak kanyargós. Néha zsákutcákba kerülök, néha nem veszem észre, hogy merre is megy tovább. Pedig az enyém.

Nem aggitálni szeretnék, hiszen annak akinek ez nem az útja, az nem is fog vele találkozni, akinek pedig igen, az nélkülem is rá fog találni. :) Nem írok magáról a reikiről, ezt nálam nagyobb tudású emberek már megtették, minden hozzáférhető a neten.

Amiről beszélni szeretnék, azok a személyes tapasztalataim. A saját találkozásom a reikivel és a hatására bekövetkezett változások lelki, szellemi szinten. Nem vagyok vallásos, sőt riaszt az egyház, a papok, az egész merev rendszer. (jut eszembe: a család nagyszámú német vonalának elképzelésétől homlokegyenest eltérő véleményen voltam a gyerekem elsőáldozásával kapcsolatosan, erről is majd írok.)

Vissza a reikihez. Ahogy írtam,nem vagyok vallásos, de hiszek. Hiszek valamiben és azt hiszem eléggé megkönnyítette a helyzetemet az a sok kép, szobor, nem kellett nagyon erőlködnöm a képteremtésben, Istent, vagy a Magasabb Intelligenciát, nevezzük bárminek úgy látom én is, ahogy mások is, a klasszikus emberi ábrázolásban. Benne hiszek, pontosabban hiszek ennek a valaminek a létezésében, az összes történetben (biblia) viszont nem. Nem is érdekelnek. Kell, hogy legyen valami "központi" Jóság. Kell, hogy valakitől kapjuk a lelkiismeretet, a boldogság érzetét, azt a plusszt, amivel jó élni, amiért érdemes élni. Ebben hiszek és ezt a dolgot kapcsolom össze én is az Istennel. Keresővé váltam, hiányzott valami, de azt tudtam, hogy a klasszikus vallás nem az amit keresek, az nekem nem ad semmit, nem érzem az őszinteségét.

Aztán rámtalált a Reiki, ami pont ennek az általam hiányolt és keresett valaminek a létezését erősítette meg, amihez a reikis tudás, annak eredője, filozófiája, története is kapcsolható.

Számomra a reiki: Szeretet. De ezt most nagyon leegyszerűsítettem, hiszen ennek az egy szónak van milliónyi nyúlványa: gyógyítás, boldogság, egészség, emberi kapcsolatok, törődés és még nagyon sok mindent felölel. De a szeretet mindenben ott van. A reikis avatásokon, azon a bizonyos hétvégeken, amikor összegyűltünk, együtt voltunk, ott szinte tapintható volt a szeretet. Jó volt ott lenni.

Rádásul István (Kun István) egy szenzációs pali, humorral megáldott. A tudása pedig lenyűgöző. Rengeteget kaptunk, tanultunk tőle, de ahogy ő egy a részemre küldött magánlevelében írta, ő is szívesen emlékszik ezekre a napokra ott Győrben, ő is nagyon sokat kapott és tanult tőlünk. Egy mester, aki köszönetet mond a tanítványainak .....na, ilyen ő. Ugye szeretnivaló? :)

 Kun István Reiki-mester

javaslom az oldalát: http://www.reikikun.hu

és itt el lehet olvasni a saját történetét

2 héttel ezelőtt a kálváriám csúcsán, ő volt az a személy akihez segítségért fordultam. Nem kellett, hogy válaszoljon, nem volt mit. Én kértem, és biztos voltam abban, hogy hozzá fordulhatok így 15-16 év után is. Tudtam, hogy meg fog hallgatni és segíteni. Mit tud ő segíteni? Ò nagyon sok mindent! A szeretettel, a reikivel, visszaadhatja újra a már majdnem teljesen elveszített hitemet, akár még gyógyíthat is, de ebbe a részbe inkább nem mennék bele. Pedig lehetne egy kis marketinget összedobni: jöjjön Ön is Reiki-re megéri! A beavatások után garantáljuk a kézrátételes, ill. a távgyógyítás képességét, amivel gyógyíthatja saját magát, de még a távolban élő ismerőseit is! :))) Különben nem vicc, nagyon sok embert a Reikiben csak ez a rész érdekel és vonz, pedig ennél sokkal fontosabb, magasabb szintű tanításokról van szó. De ahogy írtam nem akarok prédikálni, esetleg csak egy kicsit felkelteni a figyelmet :), ennyivel tartozom én is.

2 hete csütörtökön, 16.15-re volt időpontom a nőgyógyásznál. 15.30-kor megláttam egy látogatót a blogomon onnan Kaposvár környékéről. Azt hiszem egy kicsit kijöttek a könnyeim is ..... tudtam most már minden rendben. :)

----- még  mindig nincs vége, lesz újabb folytatás :)) -----

Reiki

Ugye írtam, mennyire be voltam rezelve a feltételezett betegségem miatt? Ott lóbáltam a lábam a kétségbeesés szikláján a teljes összeroppanás szakadékja fölött és igyekeztem úrrá lenni a halálfélelmemen. Újra mindent átgondoltam, hogyan segíthetnék magamon? Mit kéne csinálnom, mi lehet a megoldás? Aztán rájöttem, hogy az idő nagyon kevés, másrészt hibás vagyok abban, hogy nem éltem eddig is a megoldással, azzal a 2 fantasztikus kinccsel, amiket hosszú évekkel ezelőtt jándékba kaptam. Most az egyikről írnék. Ez a Reiki.

Fiatal macska koromban történt a találkozás. 25 körül jártam, előtte az ilyen témák, mint ezoterika, parapszichológia, agykontroll egyáltalán nem érdekeltek, de nem is nagyon találkoztam velük, teljesen más dolgokkal voltam elfoglalva. :)  Aztán elkezdtem problémázni, amihez sikeresen produkáltam testi tüneteket is. Még kivizsgálásokra is hajlandó voltam. Komplett belgyógyászati kivizsgálás, a la kórházi bentfekvéssel!
(ehhez kis kitérő: jellemzi az akkori gondtalan és vidám, "buli vaaan!!!" életemre, az egyik akkori barátom látogatása a kórházban, aki egyből a hamutartót kereste a szobámban. )
Nem is a vizsgálatok voltak túlzottan kellemetlenek ....na ja, azért ha belegondolok ..., hanem a felkészülés előtte. Ugyibár mindennek üresnek kellett lennie előttük úgy bélszinten. :) Volt ott innivaló, meg tessék kérem velem jönni a beöntőbe ..... :))

A zárójelentésen pedig az állt, ahogy mindig is: minden negatív és megjegyzésre került a vegetatív idegrendszer. A barátnőm apukája körzeti orvos, ő is átnézte a papírjaimat. Àtolvasta, majd hozzám fordult és megkérdezte.
- Tudod mi áll benne? Az, hogy 100 évig fogsz élni!
 Nevettem vele együtt, de azért az egészet nem hittem el, hiszen annyi minden bajom van. :)

Egy belgyógyász főorvos doktornő akivel nagyon jóban voltam (egy műkörmöshöz jártunk :))) próbált meg a lelkemre beszélni. Azt mondta, hogy ezeket a vizsgálatokat ő napirenden csinálja meg embereknek, de higgyem el, nem játékból rendelik el, hiszen meg kell állapítani a bajok okát és ők tényleg betegek! Viszont hozzátenné, hogy mivel pontosan ismeri ezeket a vizsgálatokat, ezért neki ezeket a büdös életben nem fogják megcsinálni, nem engedi. :)
Egyet pedig vegyek nagyon komolyan, jót akar nekem: tapasztalatból mondja, orvosként, hogy azok az emberek akik állandóan rettegtek egy betegségtől, ill. különböző tünetekkel voltak elfoglalva, azok sajnos ezeket, ill. más súlyos betegségeket általában meg is kapták. Beteljesítve a sorsukat. Nem szabad ennyire komolyan venni a dolgokat, nem szabad ennyit aggódni. Andika maga egy olyan okos, értelmes nő, tessék az ilyeneken úrrá lenni, mert hosszútávon ennek nem lesz jó vége.

Na, szóval rájöttem, hogy nekem orvos nem tud segíteni, kézbe kell vennem az öngyógyításomat. Változnom kell, de mit csináljak?? Innen indultam. Aztán jöttek a véletlenek, amikről ugyebár az ezoterikus témák ismerőjeként megtanultuk, hogy márpedig a véletlenek nem léteznek. Mindennek így kellett lennie. A volt főnököm se véletlenül volt akkor a főnököm (mára már Reiki-mester és kineziológus és...és... és) nem véletlenül kereszteztük egymás útjait. Egy nagyszerű embert ismertem meg a feleségével, az anyukájával és a húgával egyetemben. Mitől nagyszerű valaki? Attól, hogy jó. Attól, hogy ember. Mindenkivel. Mentes minden rosszindulattól. Emil ilyen volt és ilyen ma is, de ezt akkor nem tudtam. Az ilyen dolgokat csak később ismerjük fel, hiszen ezek láthatatlanok. Egyszer csak rájövünk, hogy jééé, vele minden olyan sima volt. :)

(1992-ben elvégeztem Dr. Domján Lacinál az agykontrollt, amire jól emlékszem, a tanfolyam két egymást követő hétvégéjén 3 méterrel, aztán a következő hónapokban már csak 30 centiméterre, de akkor is a föld felett jártam!!! Fantasztikus dolog, de erről majd máskor.)


Emil javasolt nekem egy győrújbaráti természetgyógyászt, akihez eljártam. Magdinak hívták és kiváló diagnoszta volt. A gondjaimat pillanatok alatt felismerte, ő is csak biztatott, vágjak rendet a fejemben! Vele kapcsolatos egy újabb "véletlen", mivel szólt, hogy már hónapok óta le van foglalva neki egy hely egy ezoterikus tanfolyamon, de sajnos nem fog tudni elmenni oda. Arra gondolt, elmehetnék én oda, átvehetném a helyét. Azt mondta, hogy biztos benne, hogy nekem az jót fog tenni.
Kicsit aggódva kérdeztem, hogy mi lenne az?
Reiki.
Aha.Az mi? Hallottam már róla, de ismerni nem ismerem. Tényleg elmenjek? Fog az nekem segíteni, hiszen már elvégeztem az agykontrollt is .....
Magdi csak mosolygott.
Hát így történt, pontosabban így kezdődött. 1994. Megérkeztem Kun István reikimester Reiki 1-es kurzusán, innen egy újabb történet veszi kezdetét.

---- folytatása következik ------

Addig is a képek, az okleveleim: