Robert Enke

A hírt gondolom mindenki hallotta. Aki nem, annak leírom: kedden öngyilkosságot követett el  Robert Enke a német labdarúgó-válogatott és a Hannover 96 kapusa. 2003-óta súlyos depresszióval küzdött, de erről a családján és a kezelőorvosán kívül senki nem tudott, nem is tudhatott, hiszen Enke biztos volt abban, ha a betegsége kitudódik azzal véget ér a futballista karrierje. Félt mindentől. Először is attól, hogy elveszíti mindenét ha befejeződik a karrierje, hiszen ő csak focizni tud, de azt nagyon, meg attól is, hogy elveszik tőle a  nemrég örökbefogadott kislányukat Leilát. El tudom képzelni mennyire kétségbe lehetett esve, ha ezt a legborzasztóbb halálnemet választotta. Biztosra ment. Ráfeküdt a sínekre a vonat elé. Mindezt 32 évesen.

Ó édes istenem, miért hagytad őt magadra, miért nem segítettél neki egy picit tovább?
Gondolom már a Lara nevű kislányuk súlyos betegségébe is egy kicsit "belehalt". A kislányt a születése után egyből műteni kellett a súlyos veleszületett szívbetegsége miatt. 7 hónapig volt intenzív osztályon. 2 évesen, a harmadik műtét után halt meg a kicsi. A kislány operációja alatt és a halála után pár nappal már edzett, edzenie kellett, hiszen végre bekerült a német válogatottba. Ezt még egy erős idegzettel rendelkező embernek is nehéz lenne, nemhogy neki. Özvegye Teresa, a férje öngyilkosságát követő napon összehívott sajtókonferencián megrendítően őszintén beszélt a valószínű okokról, Robert  Enke depressziójáról, a hihetetlen félelmeiről. Teresa előtt le a kalappal, mindenekelőtt a tartása, az őszintesége előtt.
Borzalmasan szép (ja de nem passzol ez a szó hozzá ) volt a gyásszertartás, amit a futballista klubjának stadionjában tartottak. Megindító volt az a rengeteg sportszerető ember jelenléte, gyásza, őszinte könnyei.
És itt van hozzá a ZENE. A Liverpool focicsapatának a himnusza, amit a drukkerek minden egyes meccs előtt elénekelnek. Fantasztikus, hidegleléssel egyenértékű ... gyönyörű.
Ez a dal is elhangzott a gyásszertartáson.
Nyugodj békében Robert Enke!