Goldenblog 2012

Most pedig tarhálni fogok.
Ciki, mert rühellem, utálom azt is, ha más csinálja ..... de ugyibár mi mindannyian többre vágyunk. Hát arról van szó, hogy szeretném, ha még több emberhez is eljuthatnának az irományaim.
Viszont a reklámhoz, nyomuláshoz én nem értek, nem is szeretnék hozzá érteni, a nagy számmal ellentétben (ki gondolná, igaz?) roppant szerény és önkritikus emberke vagyok. Szóval én nem ajánlgatom magamat máshol, a blogomat, maximum ismerősöknek megemlítem, de már ez is ciki, mert annyira önfényezésnek tűnik a szememben, és brrrr, kényelmetlen, na!

Nem űzöm-fűzöm tovább, rátérek a lényegre. A HVG-nek köszönhetően idén is lehetőség nyílt blogok tömkelegének a bemutatkozásra. Különböző kategóriákban egy, ill. több szerzővel rendelkező blogok indulnak. Amatőrök, profik, már rég felfedezettek és ismeretlenek. A célom a részvétellel ugyanaz, mint az összes világmegváltós (vagy legalábbis jobbátevős) terveket dédelgető, másoknak mindent elmesélni kívánó grafománnak, hogy eljuthassunk másokhoz is. :-) Ugye nem baj?

Ha kedveled az írásaim, akkor szívesen venném, ha támogatnál egy szavazat erejével!
Köszönöm.

Hű, túl vagyok rajta....

Ha már Bécs

A többiek a lakásunkból (értsd: a fijúk) szabira utaztak. Hova mennének máshova, persze, hogy Bécsbe! 
A naptárban már hónapok óta bejelölve az augusztus 20-a, a mellékelt fotón látható módon.

Annak ellenére, hogy nem vagyok velük, nekem is jut az élményekből. Visszaképzelem magam ebbe a városba, ahol annyira szerettünk élni. Ahova visszavágyunk. 
És máris látom a kedvenc helyeinket, a bécsi ismerősöket és hallom a számomra annyira kedves "wienerischt".
Aztán már jön is a zene. Egy nagy-nagy kedvencem Wolfgang Ambros, aki Bécsben simán csak a Wolferl. 

Wolferl egy eléggé ismert száma a "Du verstehst mi ned" (dojcsul: Du verstehts mich nicht, magyarul: Te engem nem értesz). Véletlenül az előbb (... na ja, nem véletlen, hogy pont ma kicsit osztrákozom) találtam rá egy olyan változatára, amit még korábban én se láttam. 
Van benn egy kicsi-pici wienerisch élőbeszéd is, nem sok, csak egy kis kóstoló. 
A film aranyos, Ambros zenéjét imádom, ez a száma sowieso egy régi kedvencem.
Talán másnak is tetszik!

Wienerisch - "Marie"

A "Piefke", a "Blitzgneißer" szavakról már írtam. Most jöjjön a kedvencem, a lágyan, és a szó végét hosszan megnyújtva kiejtendő:

Marie

(kiejtve: Máriiii) 

Ezt a kifejezést még az osztrákokat ki nem állható főnököm és kolléganőm is napirenden használja. Előtte nem ismerték, de tőlem átvették. Beloptam az életükbe egy újat az "ellenségtől". :-)
Marie egy női név. De Bécsben ez a pénzt jelenti. Hast a' Marie? (Hast du Marie?) azaz "Van pénzed?" -kérdezik a bécsiek.
De miért pont Marie?

A magyarázathoz vissza kell menni 1897-be. A bécsi práterben járunk, ami kivétel nélkül minden nap tele volt szórakozó emberekkel. A Práterben már ekkor is léteztek vendéglátóhelyek, de mozgóárusok is, akik Fleisch und Käse = húst és sajtot (ahol a hús értelemszerűen nem nyers pacal)  kínáltak a népnek. Ekkortájt volt nagyon menő a Strauss dinasztia, a zenéjük. A valcer aratott minden társadalmi rétegnél. Maga a tánc, a valcer különben egy felsőausztriai néptáncból a "Landler"-ből fejlődött ki. 
A práterben a párok élőzenére táncolhatták az imádott valcerüket, de ez nem volt ingyenmulatság. 5 krajcárt kellett a táncért cserébe fizetniük. Ezért a köznyelvben a valcert "5 krajcáros táncnak" hívták.
A táncért járó díjat gyakran a hölgyek fizették a szegény katona udvarlójuk helyett. A fiúknak nem igazán volt rá pénzük. A lányok jobban álltak anyagilag, ők többnyire szobalányok, illetve cseh származású szakácsnők voltak az úri házaknál. És nagyon gyakori név volt közöttük a Marie. Így vált ez a kedves hangzású név, a pénz szinonímájává Bécsben.

Forrás és egyben könyvajánlatom:  Edith Kneifl - Der Tod fährt Riesenrad (Ein historischer Wien-Krimi)  a Haymont Verlagtól

A családi pótlék esete a Noszty Ferivel - a megoldás

Kiváncsi voltam, mi lett a vége az előző történetnek. Az előzmény

Feri felkereste az önkormányzatnál az illetékes ügyintézőt, aki aztán az összes lehetséges reményfelhőt elhessegette a család korábban békés, kék egéről. Az érvényes paragrafusok értelmében a hivatal jogosan járt el.

Mivel Feri gyerekei még kicsik, ráadásul az egyik beteg, a felesége otthon van velük GYES-en. A beteg kicsi után még valami juttatásban is részesültek. Addig a napig. Aztán Feriék, azzal az irománnyal, amelyikkel megigényelték a német családi pótlékot, egyben a saját ítéletüket írták alá, kizárták magukat a Nagy Magyar Szociális Rendszerből. Erre tessék gombot varrni!
Attól függetlenül, hogy a másik EU országban a családi pótlék még nem adatott meg nekik, sőt, meg se fogják kapni, a magyar hatóság máris szagot kapva intézkedett.
Hama-gyorsan megvonták a GYES-t, a családi pótlékot, megvonták a beteg gyermek után járó segélyt és megszüntették az egészségbiztosítását a család nőnemű és gyermeknemű egyedeinek, mivel az egész, az aktív kereső apuka után járt korábban. A feleségnek legalább egy részmunkaidős állást kéne ahhoz vállalnia, hogy a fenti szociális juttatásokra való jogosultságát megszerezhesse. Nem vissza, mivel az elszállt, hanem meg.

Két oldalról tudom nézni ezt az ügyet. 
A magyar érdekeket tekintve: miért a magyar rendszert pumpolja az a valaki, aki más országban keresi a pénzét, fizeti a szociális hozzájárulásokat, adókat? Tessék azt (annak az országnak) a gazdaságot terhelni a családra kiterjesztett szociális ellátásokkal! 

és német Empfindlichkeit-tel (érzékenységgel): Egy nálunk dolgozó apuka miatt kéne nekünk eltartani komplett egy olyan családot, amelyik nem is itt él? Még ha csak az egészségügyi biztosításról is van szó, miért mi? Mi közünk van a többiekhez? Támogatják legalább az iparunkat? Járnak itt fodrászhoz, múzeumba, vásárolnak a pékünknél??

Akárhogy is van. Emberi méltóságot sértőnek, miattam akár alkotmányellenesnek is, de legfőképpen pofátlanságnak tartom azt, hogy két EU ország székként viselkedve hagyja a polgárát kettejük közé pofára esni. Magyarországnak elég a beteg döntéséhez egy egyszerű kérvény. Huuu, hála isten újabb embereket húzhatunk ki az eltartandók, támogatandók listájáról ...
Németország pedig nem is tud a magyarországi eseményekről. A német hivatal csak nem hagy jóvá egy kérvényt. 
Magyarország és Németország a törvényeknek és a szabályoknak megfelőlen jár el.
Az egész csak a Feriéknek szar.