A suli hatalmas, navigációs biszbasz nélkül én eltévednék benne. Nemcsak a gimi, hanem egy reáliskola is üzemel a falak között, 2200 gyerekkel a fedélzeten. Ez iszonyatos mennyiség, főleg a frissen bekerült miniknek, a mostani ötödikeseknek. Ott szambáznak a nagyok között, el tudom képzelni azt a levegővisszatartást, amit annak a rengeteg nagy, lakli gyereknek a látványa okozhat. A kisfiam barátnőjének (régi barátság, az első osztályt is együtt kezdték) komoly problémája volt vele, félt a nagyoktól. Èrtem én, hiába nem harapnak, akkor is csak ott vannak, tornyosulnak a lépcsőházban, a szünetben az udvaron és az aulában. Érettségi felé ballagó 18 évesek, termetük, viselkedésük riasztó egy 10 éves, pici kislánynak.
Ma 14 oldalas levelet (szerintem ez már könyv) kaptunk az iskolától. Köszöntik a mindenkit és többek között informálnak arról is, hogy az idei tanév rekordot döntött. 166 új ötödikes érkezett az iskolába, még soha, egyetlen egy évben se volt ennyi új tanuló, ezért egyszerre 6 ötödik osztályt indítottak.
A legjobbakat kívánják a muciknak és eredményes érettségit 2018-ban! :))
A gimiben lehetőség van a napközire, itt Ganztagschulénak (napos iskola) hívják. Ez hála isten ingyenes. Ellentétben a korábbi, az általános iskolai Mittagsbetreuung-gal, azaz déli felügyelettel. Az általános iskolákban van ilyen, hogy déli felügyelet, illetve a Hort, azaz napközi. A napközi ingyenes, szervezete a Freistaat Bayern-hez (Bajor Szabadállam) tartozik.
A Mittagsbetreuung-nak nem a Freistaat Bayern a gazdája hanem privát, ergó fizetős. És ez nagy kitolás a szülőkkel, de nem volt mit tenni. Fizettünk mint a katonatiszt. Talán majd egyszer sikerül az elvtársaknak a nagy Bajorországon belül egyeztetni a tanítás utáni gyerekmegörzőket, azok hovatartozását, az ott dolgozók státuszát, és ettől kezdve nem lesz pénzes az egyik, miközben a másik ingyenes. Természetesen a hami mind a kétféle "gyerekmegőrzőben" fizetős.
Visszagurgulászva a gimihez. Àllati jó a menzás megoldásuk! A menzára jelentkezett gyerekek direkt hozzáféréssel rendelkeznek a gimi internetes oldalán levö "Menü" oldalhoz és ott tudják előre kiválasztani a napi ebédet. 3 féle menüből választhatnak. Sajnos az én kisfiam a "mérgező zöldségeket és halált okozó salátákat" soha nem választja. Ez egy tragédia, de konok a kölök.
Rettenetesen izgultam az iskolakezdés előtt, bevallom (nem röhögni!!) egyszer még "tálcafogást" is akartam gyakorolni a fiammal, a hogyan kell tartani a megpakolt tálcát ahhoz, hogy ne folyjon a szemünkbe a leves, ne guruljon a földre a gombóc, de kinevetett. Azt mondta, azért annyira nem béna, hogy ne tudjon egy tálcát elvinni! Na jó, pozitívan bólogattam, de szerintem jön még kutyára teherautó. ;) Annak idején nekem is volt csere köppenyem, meg is volt a dolga! :) A ráborult leves, főzelék megszárad ugyan, ügyes kézzel a nagyja (tészta, bab, répa) le is vakarható, de sajnos az oltári büdös kajaszag megmarad. Mondom neki mindig: én ezt is tudom, mert voltam gyerek! :)
Tessék, egy részlet a fiam angol munkafüzetéből:
Véletlenül találtam rá, és nagyon örültem neki. Arra a kérdésre, hogy honnan jöttél, azt válaszolja az én kis mucim, hogy I´m from Hungary. :)) Először Vienna (Bécs) volt a kis fejében, de látszik azt áthúzta és mégis Hungary lett! Pedig kézzel-lábbal tiltakozik a fél magyarsága ellen, ő német gyerek és Németországban az emberek németül beszélnek és nem magyarul. :) De ezek szerint ennek a 10 éves kisfiúnak a szívében ott mélyen mégis csak megbújik a megértés, talán a büszkeség is. Bizony büszkeség azért, mert ő már belekóstolt a nagyvilágba és már tudja, hogy milyen klassz dolog több ország gyerekének lenni. Itt születni, ott óvodába járni és egy harmadikban iskolába. :)
