2010. május 26., szerda

Amikor már az égiek is elfeledtek

Kétségbeesés magas fokon. A múltkor Èva rámszólt, hogy kapjam össze magam, nem ilyennek ismer, meg különben is egy agykontrollos így nem viselkedhet  .... hát elmélyültem magamban. A szentségit, hát igaza van! Ha elkezdem az önsajnálatot ... itt azért pontosítanék: szóval folytatnám az önsajnálatot, azzal menthetetlenül még mélyebbre süllyednék a szerencsétlenségben, amivel klasszul be is varrnám magam mögött az ajtót, kizárva a visszautat, a napfényre jutás lehetőségét. Tudom, nem lehet feladni, mert azzal tényleg vége mindennek. Nem adtam fel. Viszont a nagyon pozitív gondolatok valahogy nem akarnak jönni, nem tudom elképzelni a megoldást. Bármilyen hiú ábránd bevillan, jön az okostojás belső beszélőm és azt mondja, hogy irreális ..... néha úgy tudnám seggberúgni, tényleg sokat árt nekem.
Térjünk a lényegre. Szükségem van arra, hogy visszatérjen a hitem, a hitbe vetett hitem. Ez utóbbi kicsit banálisan hangzik, pedig egyszerű: újra akarok hinni abban, amiben korábban megkérdőjelezhetetlenül hittem. Ezek a dolgok nagyszerűek, csodálatos lehetőségek a kezünkben, pusztán csak élni kell velük! Működnek, nem kell hinni bennük, tessék kipróbálni!
Mivel a világ legszerencsétlenebb emberének hittem magam, semmi se sikerült, úgy éreztem szükségem van egy kézzelfogható bizonyítékra, ami egyrészt számomra visszaadja a hitemet a küzdéshez, a femilimnek pedig végre be tudom bizonyítani, hogy eeeegen, na ugye, látjátok, hogy van ez? :)))
Elsőre vettem mindjárt a híres agykontrollos Paradicsom tesztet. Három paradeiserből eggyel nem csinálok semmit, viszont kettőt 6-7 órára vízbe merítek. Az kettes számú versenyző víze sima csapvíz. Az első paradeiser áztató vize is sima csappvíz, de ezt a vizet megkezeljük, feltöltjük pozitív energiával. Bevetettem anyait-apait. Szem nem maradt szárazon, ahogy az első vizet energetizáltam. Agykontroll, Reiki, segítségül hívtam az összes létező Fénylényeimet, Angyalaimat, a Ratzinger se tudna jobb szenteltvizet előállítani! :)
Tessék, így kezdődött:
 Már egy hét múlva lehetett látni, hogy az Ègiek engem már kevésbé kedvelnek:
Aztán 2 hét múlva:
Tessék kérem megnézni! Az eredmény:
A legjobban a hármas számú versenyző érzi magát, akivel egyáltalán nem foglalkoztam, szinte a kezembe se vettem. A kettes számú, akinek már régen rosszul kellene érezni magát, még mindig elvan, de már aszódik.
Es itt van az én kis kivételes pártfogoltam, az egyes számú versenyzőm, aki szemmel láthatólag is a teljes rothadás útjára lépett.
Elképesztő!!!!!! A többiekhez képest kiütéssel vesztett. El se tudom képzelni, mi lett volna vele, ha nem vetem be az összes szeretetemet, hitemet a vízének kezelésekor ..........:)
Látjátok? Mondom én, hogy se itt, se ott...... az, hogy itt a földön nem megy minden olajozottan, oké, de most már tudom, hogy azok a fenti hatalmak is kihúztak a listájukról, már ők se segítenek.
Nagy sóhaj. :(
Mi lesz velem?

1 megjegyzés :

sofy la bionda írta...

A hasam fogtam a neveteèstòl, ahogy olvasta, na nem a rossz lelkivilàgod miatt, hanem ahogy tudsz ìrni!
èn is hallottam màr az agykontrollròl, mikor otthon laktam mèg, az exem meg is vette a kònyvet, amit nem olvastam vègig, csak az alvò fàzisokig jutottam el..Kurzusra sem jàrtam.
De ahogy leìrtad, csalòdtàl a paradicsomodban, dràga, azèrt ugye nem hiszel a hòkusz-pòkuszokban?
Nehogy màr ilyen miatt mèg csak jobban alààsd magad, ami nem kèzzel foghatò.