2010. augusztus 11., szerda

A falkiszárítók 1

Nincs ilyen kifejezés igaz? Nem baj, mostantól van! :) A fordításnál a "Szellemírtók" vonalán haladtam, ugyanis a Trockner Firma magyarul  Szárító Cég, meglehetősen hülye név, akárhogy is vesszük. :) Szóval a falkiszárítók azért jöttek hozzánk, hogy a T. Szomszéd lakásából hozzánk átszivárgó letyeket kiszárítsák a falból. Ès ezzel kezdetét vette a haddelhad. A múlt héten hétfőn vettem észre a falon a foltot, egyből riadóztatva a házkezelőséget, mivel szegény szomszéd nem volt otthon. A nappalinknak és a srác konyhájának közös a fala, egyértelmű, hogy jöhet onnan a víz.
 
A pali a lakáskezelő cégtől megszemlélte a foltot, hümmögött, majd megpróbálta a mobilján utolérni a szomszédot. A beszélgetést hallottam, a végeredményét kicsit értetlenkedve fogadtam, ugyanis a szomszéd közölte, hogy se mosógépe, se mosogatógépe, tőle aztán nem jöhet a víz!  250 km-re van, onnan azért nem fog visszajönni. Régi panelgyerekként azért volt némi tapasztalatom a szomszédok eláztatásában, kaptunk mi is eleget a fölöttünk lakótól, szóval szinte biztos voltam abban, hogy a víz a szomszédunkból jön és ha nem gép, akkor a csöpögő csap eredt folyásnak, a tele mosogató pedig eldugult. A házkezelős megpróbálta rábeszélni a fiút, hogy valahogy küldje el postán a lakáskulcsot, mert be kell hozzá menni. Hétfőtől kezdve csütörtökig eltelt 4 hosszú nap. Csütörtök délben végre megérkezett a szomszéd is és megoldódott a rejtély. A mosogatója alatt tönkrement a vezeték, az egész konyhája úszott a wasserban.  A hétfőtől csütörtökig eltelt időszak alatt a csipp-csöpp persze magától nem tudott elállni .....
Megpróbálom rövidre fogni a továbbiakat .... bár mást most megmondom, hogy nem fog menni! :))) Ismerem magamat.
Falkiszárítóék tegnap istallálták a herkenytűket a lakásban, amiknek legalább 10 napig itt a helyük és állandóan menniük kell. Kellett volna, de kihúztuk a farkukat a konnentorból. Ìrtózatos hangjuk van. A ki-be mászkálástól és a kütyüktől eleve úgy nézünk ki, mint egy építkezés, borzalmas. A folyamatos berregése a gépeknek pedig tényleg elviselhetetlen. Àltalában a Handwerkeresek (szakiparosok) teljesen immunisak az ilyen dolgokra, főleg az alkalmazottak. Kiszállítják a cuccokat  a megadott címre, beszerelik és elmennek. A kéztárogatáson kívül mást nem tudnak csinálni, ők ugyibár nem tehetnek semmiről. A srác aki nálunk szerelt (erősen metrószexuális külsővel ;) ),  az összes jaj istenemre, meg ugye ezt most nem mondja komolyanra érzéketlen maradt. A "tényleg nincs más technológia" kérdésre is csak jólesően mosolygott és a fejét rázta. Látszott rajta, hogy neki aztán tényleg tök mindegy. Miután elment még durván 1 óráig hagytuk a gépeket menni, de aztán készek voltunk az állandó zajtól, kihúztuk őket. Egy emailt is elküldtünk a házkezelőségnek. Az eredmény: ma megkaptuk az új herkenytűket, amik infravörössel működnek (állati nem? Létezik egy másik technika is! ), de még mindig zümmögnek rendesen.

Az alábbi képeken az első nap megdöbbenését okozó gépei:
 
 

A történetet folytatom!

2 megjegyzés :

Névtelen írta...

Elnèztem a konnektort az egyik kèpen, vìzben àzva..hàààt.

Nem veszèlyes az egy kicsit-nagyon? :)

Andrea írta...

Amikor a falban lassan emelkedő vízszint elérte a konnektort, én is megijedtem egy kicsit. :)
Persze jóval előtte kihúztam a benne levő dugeszokat és átsoroltam őket egy másik lukba. :)

Hogy mennyire veszélyes különben? Jobb, ha nem tudom! :D