2010. szeptember 15., szerda

Bewerberrunde

Bizony, már ilyenen is voltam! Hogy mi ez? Sofort mesélem, csak előtte a bevezető. :) Aki még nem tudná, annak elmondom, hogy évek óta munkát keresek. Még arra is képes voltam (40 felett), hogy elmenjek egy kaufmännische (kereskedelmi, közgazdasági) továbbképzésre. Erre az itteni képzésre égetően szükségem volt ahhoz, hogy az önéletrajzom "up to date" legyen, tehát tök friss és naná, hogy német vonatkozású. Persze az is szempont volt, hogy az iskolai végzettségem ne az 1984-es ungarische cucialista tervgazdálkodásos közgáz-érettségiben csúcsosodjon ki. :) Az, hogy Magyarországon mit csináltam mit nem, az itt a "hol volt hol nem volt" kategória, a kutyát se érdekli. A német munkahelyek számítanak, és persze érvényes a "messziről jött ember ...." ;)
Nem voltam nagyon meglepődve az osztálytársaim láttán, csak kicsit megrémített a dolog. Ò te jó ég! Német, korombeli férfiak, nők, hasonló közgazdasági végzettséggel mint én és ők se találnak munkát? Akkor mi lesz velem ostblockkos nénivel? Magyarországon sokan el se hiszik, hogy milyen komoly gondot jelent Németországban a munkanélküliség. Fura volt életemben először németül tanulni. Sok kifejezést a régi közgázas időkből persze felismertem, de az itteni anyag már tényleg nem a cucialista tervgazdálkodást taglalta. :) A marketinges részt és a logisztikát már teljesen németül tanultam, és az anyagban már rengeteg az olyan kifejezés, aminek a magyar megfelelőjét már nem ismerem. A tanfolyást 2 hónap kötelező gyakorlat követte egy cégnél, amit szintén önállóan kellett megtalálnom/nunk. Ezek a Praktikumplatzok  (gyakornoki) helyek is rágós falatok, ki tudja ki lesz az, akinek egyáltalán szüksége lesz egy gyakornokra, még akkor is, ha semmibe se kerül. Bizony, itt ember hegyek pitiznek gyakorlatok alkalmával a helyért, mert másként nem megy! Ha beváltál és jól muzsikálsz, akkor maximum kapsz egy jó praktikumos bizonyítványt (akár 44 évesen is ;) ) ha még ennél is nagyobb szerencséd van, akkor még az is megtörténhet, hogy átvesznek, alkalmaznak.
Az elmúlt éveket összefoglalva elmondhatom, hogy több száz pályázatot küldtem el, résztvettem jó néhány állásinterjún.... de nix. Vannak olyan munkák amire tényleg mindenkit felvennének, de ezek általában vállalhatatlanok. Ha úgy érzem szerencsém van, végre valami jó, ami örömmel vállalható, akkor meg kifogom a Schatzit. :)))).  Puff.
Ez a munkakeresés az én koromban, az én szakmámban, meg az ostblockos származásommal szinte reménytelen errefelé. Pedig feltétlen szükségünk lenne (lett volna) rá. A vállalkozásunkat egy hajóhoz tudnám hasonlítani, ami egyrészt állandóan léket kapott, másrészt átgázoltak rajta nagy tengerjárók és ahhoz, hogy újra feltúrbórudizzuk, kéne egy kis tőke. A tökeerős (szigorúan rövid ö ;) )  menyasszony szerepét én játszanám.
De aztán megtört a jég! :) A jégtörő ez a bizonyos többlépcsős, többszemélyes "Bewerberrunde" volt, amiről eredetileg írni szerettem volna, de nem megy. Nem, mert elfáradtak az ujjaim, a szemeim és a szavak se jönnek. Majd holnap mesélem tovább. :) Gute Nacht mindenkinek!

3 megjegyzés :

4Gyerek írta...

Nahh...holnap van, kéváncsijjan várom a folytatást!

Andrea írta...

Kormikám nem fog menni, nincs hozzá eröm. :( Iccaka hiányzott egy jó csomó óra az alvásból, ráadásul torokelvtárs rendetlenkedik, valami lappang.
Különben az elöbb megpróbáltam nekiugrani a befejezésnek, de egyfolytában úgy érzem, mintha lázas lennék, azt hiszem elegáns sasszéval becélozom az ágyat. :)
De igyekszem!

4Gyerek írta...

Akkor gyorsban tessék talpra kapni magad. Mindenféle láz, torokfájás, kórság meg azonnali hatállyal monnyon le!
Pussza, gyógypussza