2012. február 3., péntek

Miért lett hirtelen ennyi időm?

A megoldás kikövetkeztethető, ha egy pillantást vettek az iróasztalomra:


Betegszabin vagyok szerda óta.
Pedig mindent megvettem, beszedtem ami a témában előfordul. Köhögéscsillapító szirup, szopogatós torokfertőtlenítő, növényi-, meg homeopátiás csöppök, mégsincs semmi eredmény. Kannányi kamilla- és gyógyteákat szürcsöltem el nap, mint nap, de nix. A magyarországi útunk óta tartó betegségem nem hagyott el. Pár héttel ezelőtt az orvosom javaslatára sajnos még antibiotikumot is kellett szednem.  Akkor úgy tűnt elbúcsúzhatom a köhögéstől, de a múlt hét végére teljes erőből visszatért.
A kolléganőm úgy fogalmazott, hogy agresszívvá teszi a köhögésem, mivel hirtelen tör elő és olyan hangos, hogy egyszerűűűen nem bírja. :-) Engem is idegesített, hogy szinte minden egyes alkalommal amikor köhögtem, valaki állandóan ciccegett, és megjegyezte, hogy "uuuu Andrea, es kling nicht besonders gut".
Döntöttem (mivel tényleg elég rosszul voltam), orvos!
A tényállás fennforgása: a baktérium, vagy vírus elment, meghalt, kifingott. De maradt a gyulladás, mert nem kúráltam ki magamat. Nem hát, dolgoztam minden nap, látástól-mikulásig. Namost ennek a gyulladásnak kellene szépen meggyógyulnia, de ehhez  tényleg pihire van szükségem.
És apus nagy-nagy örömére: NEM BESZÉLHETEK!!! :-)

Itthon vagyok. Mosásilag, takarításilag és írásilag is megpróbálom magamat utolérni. 
Apropó még egy kép az irodánkból. 

Az én kuckómba beloptam azért Magyarországot.

2 megjegyzés :

Ábrahámné Éva írta...

Kedves Andi
mi előbbi gyógyulást !

Andrea írta...

Köszönöm Éva!
Holnaptól egyre jobban! ;-)